Támogatás

A 11-es csapdája

Ülök a dugóban a laktanya előtt, szombat délelőtt van, hazafelé tartanék Budapest felől, de szinte egy lépést sem haladunk. Persze a Rózsa utca felé valaki balra akar fordulni és feltartja az egyébként is araszoló belső sávot. A kisorolók meg próbálnak betörni a róluk tudomást venni sem akaró jobboldalon lassan guruló kocsisorba, mindenki ideges, a toleranciának nyoma sincs, pedig a helyzetről senki sem tehet. A forgalom résztvevői közül legalábbis senki.

Szentendre lakossága 1870-2019

Sokszor hallani, hogy a kiköltözők miatt alakult így – mondjuk a szombat délelőtt inkább a turisták műve lehet – , meg azért, mert sok lett a családokban az autó. Ebben van is valami, ma az 1980-ban alig 16000 lakosú Szentendre 28 000-es és még nagyobb mértékben nőtt Leányfalu, Tahitótfalu és a többi környékbeli település lakossága is. Természetesen ma már máshogyan élünk, mint 40 éve, 2021-ben, az agglomeráció ezen részén nem ritka a családonkénti két-három autó, amit használnak is a szentendreiek. De tényleg ez lenne az ok?

A 11-es utat mai formájában 1979-ben adták át a forgalomnak. Korábban kétszer egy sávos főút vezetett a Dunakanyarba először Budakalász felől, majd közvetlenül Budapestről, amely eleinte a szentendrei belvároson (Kossuth Lajos utca, Apor-híd, Dumtsa Jenő utca, Fő tér, Bogdányi utca vezetett át, Fő téri leágazással Izbég és Pilisszentlászló felé), majd később a Dunakorzó vonalán. Ezt váltotta fel a kétszer két sávos “elkerülő” szakasz, amit már akkor is rossz nyomvonalon, a belváros határán (sokhelyütt azon belül, jó szocialista szokás szerint telkeket, utcákat ketté vágva, több száz éves épületetek elbontva) húztak végig a tervezők. Az új Dunakanyar körút legnagyobb hibája az volt, hogy az előre gondolkodás teljes hiányában tervezték meg a nyomvonalát és a kapacitását. Ekkora gépkocsiforgalmat a szentendrei belső területekre zúdítani – ma már jól látszik – több volt, mint hiba.

Azt már akkor is látszott, hogy a város merre fog terjeszkedni. Világszerte jellemző volt már addigra a nagyvárosokból való kiköltözés, az agglomerációk kiépülése, amire Magyarországon is számítani lehetett. A Püspökmajor (Felszabadulás) Lakótelep 1984-re épült fel, tehát már jól látszott, hogy a városnak lesznek az “a belső elkerülőn” kívülre eső részei, ahogyan már beépült a Bükkös-part, a Füzespark Lakótelep és egyre több családi ház épült Izbég mellett és a Pismány hegyen is. Ezek a tényezők sokat rontottak már akkor a szentendreiek életminőségén, pedig a város a szocializmus egyik ékszerdobozaként kiemelt figyelemben részesült az állam és a párt vezetése részéről is.

A rendszerváltozást követően lett volna lehetőség a forgalom növekedésének mérséklésére, ha a város – és a térség – lakosságszámát már akkor szabályozzák, kitűznek mondjuk egy 20 000-es kívánt lakosságszámot, amihez hozzáillesztik a település építési szabályzatait. Akkor azonban sokaknak nagyobb vonzerőt jelentett a külterületek átminősítése, a fillérekért megszerezhető telkek építésre alkalmassá tétele egy szóval a vadkapitalizmus.

Szentendre a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén halványan a mai állapottal a műholdképen

A város akkor lett volna alkalmas ilyen szintű lakosságszám-bővülésre, ha az infrastruktúra kiépítésével követik, sőt jobb esetben meg is előzik az építkezéseket. Az egyre növekvő forgalom ma a város lakóinak legnagyobb terhe. A 11-es fejlesztése a 80-as évektől szinte leállt, mindössze a budakalászi csomópont épült át azóta, beton elválasztó elemekkel látták el a Budakalász és Szentendre közötti szakaszt. Tovább növelte a Budapest irányába tartó forgalmat az M0 félkész északi szektora a Megyeri-híddal és átépítéséig gyakran fél órás dugókat okozott az autóútra vezető körforgalmi csomópont.

A térség egyik legkomolyabb fejlesztendő területe a közlekedés, melyben a földrajzi viszonyok miatt csodát nem lehet tenni, de a közeljövőben elindul az M0 északi szektorának befejezése, a budakalászi fél elkerülő építése, valamint a 11-es út szentendrei szakaszának felújítása és forgalomtechnikai módosítása a kormányzati döntéseknek megfelelően. E témában ezen bevezető cikk után részletesen fogunk foglalkozni történelmi, urbanisztikai és műszaki szempontból is.

11-es főút fejlesztése

'Fel a tetejéhez' gomb
X