Idén kezdődik Visegrád történetének legnagyobb régészeti feltárása! A szakemberek márciusban látnak hozzá a fellegvár, áprilisban a völgyzáró fal és az alsóvár, valamint a ferences kolostor részletes feltárásához.
Értékes leletek kerültek elő Visegrádon a völgyzárófal szondázó feltárása során. A kutatás első fázisa december elején zárult és máris gazdag leletanyag került a felszínre. A völgyzáró a 1241-42-es tatárjárást követően épült ki, amely a déli hegyoldalban indult és lefutott egészen a Duna-parton álló, vízparti toronyig.
Az ásatás leletanyagában két történelmi időszak rajzolódik ki. A várat 1317-ben Károly Róbert király hívei visszafoglalták Csák Máté trencséni kiskirálytól. A régészek ennek az ostromnak a maradványait azonosíthatták a felső őrtoronynál. Itt a kapu mögött nagy számban kerültek elő középkori számszeríj hegyek, sarkantyúk és lópatkók, amelyek egyértelműen csatákra utalnak.
A kora 14. század csatározásai mellett a török hódoltság korának ostromaira is utalnak emlékek. A több tucat kilőtt vagy elgurult muskétagolyó mellett tábori ágyúk lövedékei, vagy az Anjou-koriaknál sokkal nehezebb és nagyobb számszeríjhegyek említhetőek. Mindezek mellett a 16-17. század békésebb éveire utalnak azok a leletek, amelyeket az alsóvárba beköltöző oszmán lakosság az egyik korai kitörőkaput szemétkiöntő nyílásként használva hagyott maga után.
A kutatásokat a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum két intézménye, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik el.