Kérdőíves felmérés készült
Az Átölel a Pilis-Dunakanyar Szövetség 10 fontos szakmai területen szeretné segíteni a térség fejlődését, közös céljaink elérését. Stratégiánk kutatásának legfőbb célja, hogy meghatározzuk a legfontosabb fejlesztendő területeket települési szintre bontva, hiszen mások a problémái a térség főváros közeli városias részének, a Duna menti és szigeti településeknek, a hegyvidéki kis falvaknak és a Pilisi medence településeinek.
A kérdőív 10 szakterületén belül a válaszadóknak a számukra legfontosabb 3 fejlesztendő területet kellett megjelölniük az egészségügy, sport és életmód, épített és természeti örökségvédelem, oktatás és köznevelés, nemzetiségek és kisközösségek, kultúra és turizmus, helyi gazdák és gazdálkodás, közlekedésfejlesztés, vállalkozások és munkahelyteremtés, szociális ellátás területei közül. Nagyon hasznos válaszok érkeztek a nyitott kérdésekre, melyek a válaszadók saját településének legnagyobb problémáira és megőrzendő értékeire kérdeztünk rá. A válaszok megerősítették, hogy a problémafelvetések megfelelőek voltak, viszont ahogy számítani lehetett rá, a különböző településtípusok szerint is megállapíthatók általános fejlesztendő területek. A kérdőív válaszait szerkesztett formában az önkormányzatok részére rendelkezésre bocsátjuk, hiszen azok jelentős része önkormányzati hatáskörbe tartozó problémákat sorolt fel, de természetesen célunk, hogy segítsük azok megoldását a célzott pályázatokra való figyelemfelhívással és az egyes jó gyakorlatok bemutatásával.
A kérdőívre több mint kétezren válaszoltak, ezen belül a szűken vett Pilis-Dunakanyar térségből (17 településről) érkezett a válaszok 72%-a (a többi válaszadó a Duna bal partjáról, illetve a Pilis Komárom-Esztergom megyei területeiről töltötte ki a kérdőívet), az elemzésnél ezen válaszokat vettük figyelembe. Korcsoporti bontás szerint megállapítható, hogy túlnyomó többségében a 35 és 75 év közöttiek válaszoltak, ami megfelel a közéleti aktivitás országos vizsgálatainál megfigyelhető aránynak, viszont nem szerint vizsgálva a válaszadókat látható, hogy a válaszadók túlnyomó többségét a nők tették ki. Települések szerint is eltérést mutat a válaszadók lakosságszámhoz viszonyított aránya. Az átlagosnál (a lakosság 1,21%-a) jelentősen kevesebben töltötték ki a kérdőívet Üröm, Pomáz, Pilisborosjenő és Pilisszentlászló lakosai közül, míg nagyon aktív voltak Visegrád, Pócsmegyer és Kisoroszi lakói. Ismerve a térség problémáit a mintanagyság miatt jó közelítéssel meghatározhatók a legfontosabb problémák, megoldandó feladatok. A kutatás során elsősorban a térség problématérképét szerettük volna elkészíteni, a felsorolt problémákat 10 szakmai terület szerint osztottuk fel, a válaszadók a számukra legfontosabb három problématerületet választhatták ki.
Ezek alapján a térségfejlesztés tekintetében magasan legfontosabb megoldandó probléma a közlekedés az összes korcsoportban. Az egészségügy területe kapcsán megállapítható, hogy jelentős az eltérés korcsoportok válaszaiban, hiszen a 65 év feletti lakosság 71%-a, míg a 35 év alatti lakosok mindössze 38%-a szerint jelent kiemelkedő problémát. A további 8 problématerületen nincsenek jelentős eltérések a korcsoportok szerinti válaszokban, annál inkább mutatkoznak különbségek a válaszokat az egyes településekre lebontva. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kis lakosságszámú települések, illetve az átlagosnál alacsonyabb kitöltési hajlandóságot a minta túl alacsony száma miatt figyelembe kell venni Üröm, Pilisszentlászló és Pilisborosjenő válaszai tekintetében.
Kiemelten fontos térségi fejlesztési területek: A részletes adatokat vizsgálva látható, hogy a közlekedésfejlesztés a térség lakosságának elsőszámú igénye. Az egészségüggyel az átlagos térségbeli hiányosságokon (kórház hiánya, leterhelt háziorvosok) túl leginkább a Szentendrei-szigeten (mentőállomás) és Pilisvörösvári térség (szakellátás) elégedetlenek az emberek. A sport és életmód lehetőségek hiányosságai elsősorban a kistelepüléseken és a nagy népességnövekedést mutató településeken a legsúlyosabbak. Az építészeti és természeti örökségvédelem is korrelációt mutat a nagy népességnövekedéssel és az erősebb helyi jellegzetességekkel, építészettel érintett településekkel, de e témakörben is megfigyelhető, hogy a térségben általánosan fontos a természetvédelem a csodálatos környezetünk megóvása.
Közepesen fontos térségi fejlesztési területek: A vállalkozások és munkahelyteremtés kérdésköre a fővárostól való utazási idő növekedésének függvényében fontos téma, elsősorban a nehezebben elérhető kistelepüléseken. Az oktatás és köznevelés tekintetében megállapítható, hogy az országos átlagnál jobb a helyzet, a térséget vizsgálva nincs egyértelmű összefüggés a települések helyzete tekintetében, az adatokból inkább a szöveges válaszokból következtetve az oktatási intézmények felújítási igénye és a túlzsúfoltság jelenti a problémát. A kultúra és turizmus tekintetében megfigyelhető, hogy az igények elsősorban a Duna jobbpartjától távolabb eső kistelepüléseken és Pomázon jelennek meg.
Kisebb fontosságú térségi fejlesztési területek: A helyi gazdák és gazdálkodás, a szociális ellátás és a nemzetiségek és kisközösségek problémáit a válaszadók alacsonyabb számban említették. Ezek a válaszok nem azt jelentik, hogy ne lennének fontosak ezen területek. A térség fejlettsége és a támogatások intenzitása okán a mezőgazdasággal nincsenek nagy gondok, a szociális ellátások tekintetében a megyei statisztikák szerint a Pilis Dunakanyar nem tartozik a hátrányos térségek közé, a nemzetiségekkel kapcsolatban pedig a települések támogatólag lépnek fel.