Egri vár a Pilisben

Hogy kerül a csizma az asztalra – szokták mondani, amikor valami nem megszokott és nem odaillő dolgot látunk a környezetünkben. De a csizmát most éppen helyettesíthetnénk egy bakanccsal is, hiszen a kirándulás szerelmeseinek szüksége is lehet rá, hogyha éppen a Pilist szeretnék jobban megismerni. Van, aki csak a szomszédos településekről indul egy könnyebb hétvégi ebéd utáni sétára, van, aki a fővárosból keresi fel Magyarország egyik legszebb hegységét, és bizony számos olyan lelkes amatőr vagy profi túrázó is akad, akiket a gyönyörű természet, az itteni élővilág, a tiszta levegő, a Duna-kanyar és a táj pazar látvány, a templomok, a régi épületek és a romok a Kárpát-medence távolabbi pontjairól is idecsábítanak.

Kétség kívül a környék egyik legizgalmasabb építménye Pilisborosjenő mellett, a Teve-szikla, a Nagy-kevély, a Kis-kevély és a Kevély-hegyi kőfülke, más néven a Szódás-barlang közelében található „Egri vár”. De hogy kerül a Pilis hegység déli lábaihoz Egertől több mint 130 km-re az „Egri vár” romjai? És valóban, a távolból az avatatlan szemek csak egy középkori várromnak tűnő maradványokat pillanthat meg. Azonban, aki közelebb megy, rájön, hogy teljesen másról van szó.

Várkonyi Zoltán filmrendező a több ezer statisztát felvonultató látványos csatajelenetekhez pedig Csobánka és Pilisborosjenő között lévő völgyet választotta helyszínül.

Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye alapján Nemeskürthy István forgatókönyvével Várkonyi Zoltán 1968-ban rendezte meg a könyv film változatát. A költsége akkori áron 2 millió forint volt. A forgatás helyszínéül választott terület, ahol több mint 50 éve állnak a falak, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, közel az Országos Kéktúra útvonalához található. A bokros-cserjésben magasodó építmény az egyik legszebb magyar történelmi filmünk díszlete is volt. A készítők egy olyan helyszínt kerestek, ahol több ezer statisztát felvonultató, korhű és látványos csatajeleneteket is fel tudnak venni, amire az igazi egri vár és környezete az ottani városi beépítettség miatt már alkalmatlan volt. Az építmény a Pilis lábánál öt hónap alatt készült el. A felépítését Béres István katonai statikus mérnök segítette, a vár és a film díszlettervezője pedig Vayer Tamás volt. Az egri vár mása, illetve a jellegzetes elemek valójában alig hasonlítanak az eredetire, kinézetében és az alaprajzában is minimális az egyezés – ami persze nem baj, hiszen a készítők így is klasszikus filmet alkottak.

A területen először több tízezer köbméter földet hordtak el. Majd az építéséhez betont, gipszet, termésköveket, kőutánzatokat és fát is használtak. A falak mellett fából készült tornyokat és egyéb várrészleteket is felépítetek. A fából készült épületek egy része a forgatás során leégett, amelyet azonnal újra is építettek. Az egész épületet úgy tervezték meg, hogy már eleve a falakba építették a filmjelenetekben látható robbanásokhoz szükséges detonációs pontokat. Később állítólag a megmaradt kövekből a környék építkezéseihez is szállítottak alapanyagot. A bástyák több eleme és a vár főkapuja is a mai napig állnak, azokat bárki megtekinthető, sőt még fel is lehet rájuk sétálni.

 

A pilisi „Egri várban” ott sétálhatunk, ahol hajdan Sinkovits Imre Dobó Istvánként, Bárdy György Jumurdzsákként, Latinovits Zoltán Varsányi Imreként, Gobbi Hilda Baloghnéként, Bitskey Tibor Mekcsey Istvánként, Venczel Vera Cecey Évaként, Tordy Géza Miklós deákként, Kovács István Bornemissza Gergelyként, Tahi-Tóth László Kobzos Ádámként, Zenthe Ferenc német tüzérként és Agárdy Gábor Sárköziként forgatott.

Az Egri csillagok című film forgatása közben az épület egyik fából készült hátsó fala kigyulladt. Várkonyi Zoltán rendező a lángok eloltása helyett rögtön azt kérte a Dobó István várkapitányt alakító Sinkovits Imrétől, hogy ott is vegyenek fel néhány képkockát, és a kiváló színész a feladatot tökéletesen megoldva a film része lett a baleset is.

A helyszínt és a várat több másik magyar és külföldi film forgatásához is használták. 1970-ben itt készült a Gyula vitéz télen-nyáron című szatirikus filmvígjáték. Utána Sztogoff Mihály kalandfilm sorozat, amely 1975-ben magyar – osztrák – NSZK – francia – svájci közös koprodukcióban készült. 1979-ben itt forgatták Móra Ferenc: Rab ember fiai című könyvéből készült színes filmet is és a Mennyei seregek című magyar dráma 1984-ben. Az Angyalbőrben című televíziós filmsorozatot 1988-ban és 2004-ben a nagysikerű vígjátékot, a Magyar vándor jeleneteit is itt vették fel. Legutóbb pedig a Vaják (eredeti cím: The Witcher) című lengyel–amerikai–magyar fantasy-dráma televíziós filmsorozatnak is helyet adott a vár.

Bár az évtizedek alatt az építmény állaga sokat romlott, 2008 nyarán, az Egri csillagok című film nagysikerű bemutatójának negyvenedik évfordulóján Pilisborosjenő Önkormányzata rendbe hozta – felújította a várat és a környéket.

Úgyhogy fel a csizmát vagy a bakancsot és irány a pilisi „Egri vár”!