Támogatás

120 ezer ember ivóvíz-ellátása forgott kockán!

Elkezdődik a vízbázis kármentesítése

Már folyik a Dera-pataktól északra lévő ipari övezet és a volt szovjet laktanya területének kármentesítése, köszönhetően annak a másfél milliárd forint többletforrásnak, amelyet a Kormány biztosított a projekthez – jelentette ki Vitályos Eszter, a térség választókerületi elnöke.
Szennyezés terjedése

Az elnök asszony közbenjárására azért volt szükség, mert a terület szennyezettsége több települést is sújtott volna Pest megye 3. számú választókerületben – Budakalász, Szentendre, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Üröm -, valamint azon kívülieket is, mint például Solymár, Tinnye, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pomáz és Pilisszentiván.

Az elmúlt években számos vizsgálat során kiderült, hogy olyan mértéket öltött a káros anyag szétterjedése, mely miatt beavatkozás nélkül, a szennyezés 2023-ra elérheti az érintett településeken lévő víztermelő kutakat. Amennyiben ez bekövetkezne, úgy szükségessé válna a csaknem 120 ezer fő vízellátását biztosító infrastruktúra új vízbázisra történő áthelyezése. Ennek megvalósítása ugyanakkor nagy kihívást jelentene az érintett települések számára, hiszen Pest megyében a Duna parton nincs erre alkalmas tartalék vízbázis.

Vitályos Eszter szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság felkészült és előremutató szakmai partner volt az egyeztetések során. A feladat igen nagy és összetett. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy a nyertes pályázó majdnem 4 milliárd forint értékben kezdheti meg a helyi lakosok egészségének és biztonságának megóvását célzó munkálatokat.

A Szentendre Regionális Déli Vízbázis története

A volt szovjet laktanyát 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették , az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj, de nem sokkal később a laktanya közelében levő ivóvízkutakban szennyezést mutattak ki, emiatt akkor kutakat is le kellett zárni. A kármentesítéssel kapcsolatos felelősségi köröket hosszú évek alatt nem sikerült tisztázni. A szennyezés egyik forrása valószínűsíthetően a volt szentendrei szovjet laktanya, ahonnan a harckocsik karbantartására használt oldószer kerülhetett ki a környezetbe. A másik a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI), ahol az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették el a környezetet.

A laktanyát a szovjet alakulatok harckocsizó egysége használta. Itt tisztították és tartották karban a tankokat. A szovjet csapatok kivonulása után a 21,5 hektáros ingatlanon álló épületeket 12,5 millió forintért megvásárolta a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítvány (NEREK), mely ugyanezért az árért egy szerződésmódosítást követően magához a telekhez is hozzájutott. A területen érdemi változás azóta nem történt, az épületek és berendezések látványos pusztulásnak indultak.

A területen már 1997-ben észlelték a jelentős klórozott szénhidrogén-szennyeződést (diklór-, triklór- és tetraklór-etilén, vinil-klorid). Ezek között van, ami rákkeltő, és van, ami idegrendszert károsító, mérgező anyag. A szennyeződés a becslések szerint 7,5 méteres mélységig terjed, több mint 240 000 négyzetméteren.

2009-ben született határozat a szennyezéssel kapcsolatos tényfeltárás elvégzésére, melyet a monitoring tervvel együtt 2010-2011-ben több határozatban fogadott el az illetékes minisztérium, azóta rendszeresen ellenőrzik a szennyezés terjedését. 2017-ben született kormányhatározat Felhívás a Szentendre Regionális Déli vízbázis jó vízminőségének hosszú távú megóvása érdekében megtenni szükséges intézkedések előkészítési feladatainak végrehajtása címmel, mely alapján 2018-ra készült el a műszaki terv: Szentendre Regionális Déli Vízbázis megóvásával összefüggő egyes kormányzati intézkedések végrehajtása – Műszaki beavatkozási terv A 2018-as tényfeltáró vizsgálatok szerint beavatkozás nélkül a szennyezés már 5 év múlva elérné a víztermelő kutakat, emiatt a mintegy 120 ezer fő vízellátását biztosító infrastruktúrát egy teljesen új vízbázisra kellene átállítani. Az átállítás költsége nagyságrendileg 9 Mrd Ft-ra becsülhető.

2020-ban megjelent a Szentendre Déli Regionális Vízbázist veszélyeztető talajszennyezés kármentesítésére kiírt közbeszerzési felhívás. Több évtizedes várakozás után végre megtisztulhat a klórozott szénhidrogénektől a Budakalász, valamint 13 másik dunakanyari település lakóinak ivóvízellátását szolgáló vízbázis.

A közbeszerzési eljárásban kiderült, hogy az előzetesen tervezett forrás nem elegendő, ezért született a 1614/2021. (VIII. 18.) Korm. határozat a KEHOP-3.3.0-15-2021-00010 azonosító számon benyújtott, „Szentendre Regionális Déli Vízbázis megóvásához szükséges kármentesítés” megnevezésű támogatási kérelemhez szükséges forrás biztosításáról, melynek értelmében elindulhat a terület kármentesítése és a vízbázis megóvása.

Forrás
MTIGreenpeace
'Fel a tetejéhez' gomb