Vitályos-nyitás: Megérkeznek az EU-s pénzek a Dunakanyarba is

Pest megye eddig lemaradásban volt, mostantól viszont olyan források állnak rendelkezésre, amelyek korábban nem – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. dr. Vitályos Eszter 2016-óta dolgozott azon, hogy az elmaradottabb Pest-megyei térséget leválasszák Budapestről, és az itt működő 230.000 vállalkozás uniós forrásokhoz juthasson. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban Szabó Istvánnal (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnökével, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen indították el a kezdeményezést, melynek eredményeként a Pest megyei emberek, vállalkozások, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek számára is megnyílhatnak az uniós pályázati lehetőségek. Úgy fogalmazott: ez azért történelmi siker, mert a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére jóval kedvezőbb európai uniós feltételek lesznek érvényesek a 2021-2027-es időszakban, és az érintettek nagyságrendekkel nagyobb forráshoz juthatnak majd, mint valaha.

Pest megye eddig Budapest árnyékában kellett létezzen

Az államtitkár kiemelte: Pest megyében 187 településen 18 járásban több mint 1,3 millió ember él.

Magyarország területének mintegy 7 százalékát foglalja el, s népességének körülbelül 12 százalékának ad otthont a megye. A regisztrált vállalkozások száma több mint 230 ezer, ez az országban regisztrált vállalkozások 12,8 százaléka; a nonprofit szervezetek – amelyek számára szintén megnyílik a pályázati lehetőség a 2021-2027-es időszakban – száma több mint 6300, ez az ország összes nonprofit szervezetének 10 százaléka.

Tizenegyezer milliárd forint áll még hazánk rendelkezésére

Vitályos Eszter elmondta: a most záruló, 2014-2020-as időszakban több mint 11 ezer milliárd forint állt Magyarország rendelkezésére uniós fejlesztési forrásból. Ebből Pest megye – a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program révén – 69 milliárd forinthoz jutott. A magyar kormány igyekezett kompenzálni a Pest megyei településeket, ezért egy olyan programot indított, melynek összege 80 milliárd forint volt.

Az államtitkár ismertetése szerint a most következő uniós időszakban csak a települési önkormányzatokat fejlesztő operatív programban

a tervek szerint 140 milliárd forint fog jutni a Pest megyeiek részére

– közölte, hozzátéve: ezen felül még további operatív programok is vannak. Vitályos Eszter azt mondta: bíznak benne, hogy a Pest megyeiek számára óriási lehetőségeket fog biztosítani ez a nyitás, és a 2021-2027-es időszak „igazi sikertörténet” lesz.

Hogyan tovább Pest megye? 

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke felidézte: a szövetség tagjainak kérésére már 2013-ban konferenciát szerveztek arról, hogyan tovább Pest megye. Utána találkozott Vitályos Eszter államtitkárral, és megfogalmazták, hogy Budapestnek és Pest megyének el kell szakadnia egymástól – ismertette a szakember, aki a kezdeményezés eredményét „Vitályos-nyitásnak” nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a 2007-2013-as időszakban Pest megyében az uniós fejlesztési forrásokból 380 ezer forint jutott egy emberre, míg a fővárosban csaknem 900 ezer forint.

Schmidt Jenő kiemelte: óriási források kellenek Pest megyében oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra, óvodákra, bölcsődékre, utakra, járdákra. Elmondta, a több mint 180 Pest megyei település közül 86 TÖOSZ-tag, s örömét fejezte ki, hogy a következő időszakban a fejlesztési források nagysága 700-900 ezer forint lehet fejenként.

Szabó István azt mondta: már a 2000-es évek elején T. Mészáros András akkori megyei elnök kezdeményezte, hogy Pest megye önálló régió lehessen. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a legnagyobb megye, több mint 1,3 millió lakossal.

A megye három járása felkerült a legelmaradottabbak listájára.

Pest megye ezen leszakadó perifériájában mintegy 500 ezer ember él. Az ő erősítésüket is jelentheti a jövőben a fejlesztési források növekedése – értékelt Szabó István, aki – utalva a pandémiás helyzetre – azt hangsúlyozta: „újra kell indítani az országot, újra kell indítani a megyét”, ehhez óriási lehetőséget jelent az uniós forráskeret.